A jól ismert közhiedelemmel ellentétben, a kullancs nem a fáról
mászik/pottyan az emberre vagy állatra, hanem a talajközeli növényzet az igazi
életközege. Amíg nem jut vérhez, addig a bokrok és füvek harmatnedvein
tengődik. A kullancs a reggeli és az esti órákban a legaktívabb. A déli
napsütést, a hőséget és a szárazságot nem kedveli, ilyenkor a nedves avar alá
húzódik.
Érdemes így nyár derekán körüljárni a kullancs-kérdést. Dr.
Lakos András gyermekgyógyász szakorvos, infektológus a kullancs által
terjesztett betegségek szakértője.
Nyaranta gyakran kell hadakoznunk a szúnyogokkal. Bár a
csapkodás és a hessegetés olykor kellő eredményt hoz, mégis ajánlatosabb
szúnyogriasztó szerekkel védekeznünk ellenük. Ha ugyanis nincs megfelelő "fegyverünk",
apró, piros, viszkető csípésekkel, olykor pedig duzzadt, gyulladt, váladékozó
sebekkel kerülünk ki a harcból.
Idén az átlagosnál jóval több a darázs, így gyakoribbak a
halálos rovarcsípések is. Az arra allergiásoknál a darázs- vagy méhcsípés
rohamot okozhat, ami akár végzetes kimenetelű is lehet. Kevesen tudják, de
súlyos allergiás reakció esetén nem segít a kalcium.
A rovarcsípések helyén megjelenő duzzanat, viszketés, fájdalom
antihisztamin, szteroid, fájdalomcsillapító és jegelés együttes hatására
általában csillapodik. A nagyobb baj az, hogy az arra hajlamos embereknél akár
egyetlen csípés is túlérzékenységi (anafilaxiás) reakciót válthat ki.
Idén az átlagosnál jóval több a darázs, így gyakoribbak a
halálos rovarcsípések is. Az arra allergiásoknál a darázs- vagy méhcsípés
rohamot okozhat, ami akár végzetes kimenetelű is lehet. Kevesen tudják, de
súlyos allergiás reakció esetén nem segít a kalcium.
